2012. június 21., csütörtök

Futás

A Komlói Bányász Sport Klub vörössalakos futópályáján, ahol iskolás koromban, még a hetvenes években oly sokat kellett futnom (pedig de utáltam), és ahol apám is futott valaha, az ötvenes években, a birkózóedzések előtt (pedig de utálta, emlékei szerint), most vasárnap önként és szinte dalolva jelentem meg, hogy a negyven fokos melegben, a tűző napon fussak 5275 métert, sőt a családomat is magammal vittem. Egy komlói társaság,  a  DÖKE szervezésében több távon is indult futam. Hanka, Kata és én a már mondott hosszú távra neveztünk, Rozi pedig a kétkilométeresen indult. Apám most csak néző volt, de (állítása szerint) komolyan gondolkodott rajta, hogy ő is beálljon egy-két körre. Nem az első eset, hogy együtt futunk, tavaly a palotási tókerülő futáson nyomultunk, idén pedig Cserhátszentivánban szaladtunk egy nagyot.  Hanka is és Rozi is igen tehetséges futók, az alkatuk is megvan hozzá: mindketten karcsú, szinte légies teremtések, a lábuk alig éri a földet futás közben. Teó is jó futó volt, sőt talán most is az, de ő mostanában inkább nem jön velünk.




 A képen jól látható, hogy Rozi futás közben
 folyamatosan  pár centivel a föld fölött tartózkodik. 


Még képek:


Néhány versenyző és a rajongótábor

Díjátadó: Rozi bronzérmes lett.
Az első két helyezett kicsit nagyobb növésű.


Nem trükk: tényleg nem ér le a lába!

OFF: Békavadászat a kertben.





3 megjegyzés:

Évus írta...

tényleg siklik a Rozi:)
és milyen aranyos ott a nagyok mellett.

SZÉLRÓZSÁK írta...

Sok sikert Rozi!

Gabi írta...

Hha de ügyes!És milyen aranyos a két "nagyobb növésű mellett". Gratulálok ez nem semmi!!