2008. november 22., szombat

A betegségek ideje


Az újkor hajnalán

Egon Friedell Az újkori kultúra történetében elveti a hagyományos korszakolást, és az európai újkort az 1347-es nagy pestisjárványtól számítja, hosszasan értekezve a betegségről mint a megújulás szükséges előzményéről. Az a járvány egyébként  klímaváltozást is okozott - bármilyen furán is hangzik -, mivel a földművelő népesség jelentős csökkenésével az erdők visszahódították a művelt területeket,  elfogyasztva a levegőből a széndioxidot, és ez egy 300 éves "kis jégkorszakot" idézett elő.  (lásd itt: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12755). 

Nagy dolgok ezek. Milyen nevetségesen hangzik ehhez képest, hogy nálunk az egész család lebetegedett. Lehet, kis dolog az emberiségnek, de nekünk!? Először Rozi dőlt ki: múlt pénteken szinte nem lehetett levinni a lázát. Mandulagyulladás. Aztán Teó jött, nála mindez súlyosabbnak látszott, lévén nagyobb (kész nő), összeomlása is több port ver fel.  Végül (de nem utolsósorban, hiszen itt vagyok még én és Hanka is), Kata esett áldozatul a mikróbák aljas támadásának. De nem is akármennyire: még a holnapi Mojszejev-előadás is veszélybe került. Rettenetes fejfájás, nem múló láz. Ilyen családi járvány még nem gázolt le bennünket. De van-e olyan mértékű, hogy várhassuk az újkort? (Ami persze csupa jót hoz.) 

Vagy nem?  Egy gótikus cseh regényben visszaállítják Prágában a középkort (többet pl. itt: http://szalagocska.multiply.com/reviews/item/1) , alapvetően azért, mert úgy vélik, minden, ami a gótika óta történt, rossz és fölösleges.

Nincsenek megjegyzések: